HALMOZOTTAN SÉRÜLTEK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI SZÜLŐSZÖVETSÉGÉNEK

ALAPSZABÁLYA

kiegészítése és módosítása – változásokkal egységes szerkezetben – a módosítás átvezetéséhez.

A Halmozottan Sérültek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szülőszövetségét 2005. május hó 02. napján vette nyilvántartásba a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 091. szám alatt, és azóta is folyamatosan működik.

A keltezés szerinti napon az Egyesület magalakulásakor megállapított alapszabályát módosítja, és az alábbi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt fogadja el. (A változások a szövegben aláhúzva jelennek meg.)

                                                   Az Egyesület adatai

1. Az egyesület megnevezése: Halmozottan Sérültek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szülőszövetsége
2. Az egyesület székhelye (ami megegyezik az egyesület postacímével): 3627 Kissikátor Petőfi út 11.
3. Az egyesület első vezető tisztségviselője: Dudásné Deák Erzsébet
4. Az egyesület tagjai: az egyesületi tagok nevét, lakóhelyét a tagnyilvántartás tartalmazza. Az egyesület tagnyilvántartása nem nyilvános.

II. Az Egyesület célja és feladatai

1. Az egyesület célja:

Halmozottan sérült (fogyatékos) személyek egyenjogú és a lehető legteljesebb körű társadalmi beilleszkedésének, szociális biztonságának, rehabilitációjának, emberi és állampolgári jogai érvényesülésének elősegítése, érdekeik képviselete, érvényesítése, védelme.

2. AZ EGYESÜLET NEM KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSÚ.
3. Az Egyesület az Ectv. 2. § 16. pontja szerinti közcélú és 20. pontja szerinti közhasznú tevékenységet folytat, amely tevékenységek nem kötött a közhasznú jogálláshoz.
4. Az Egyesület közhasznú tevékenységet végző, DE NEM KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSÚ szervezetként hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben a szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.
5. Az Egyesület közhasznú tevékenységei, melyek közvetlenül vagy közvetve szolgálják valamely közfeladat teljesítését, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez:

A fogyatékosokat megillető jogok érvényesítése1998.évi XXVI. tv 2 §(5)

Ennek keretében az Egyesület a halmozottan sérült személyek, családjaikat és az őket segítő szakemberek és intézmények részére szakmai és anyagi segítséget nyújt, programokat, kezdeményezéseket valósít meg annak érdekében, hogy a halmozottan sérültek oktatáshoz, neveléshez, családi élethez, foglalkoztatáshoz, kultúrához és sporthoz, valamint emberi máltósághoz és állampolgársághoz fűződő jogai maradéktalanul érvényesüljenek.

A rehabilitációs szolgáltatás, ellátás1998.évi XXVI. tv. 21 § b); C); g)

Ennek keretében az Egyesület a megfelelő szakemberek és szolgáltatások elérését támogató információk gyűjtésével és közreadásával segíti a halmozottan sérült személyeket és hozzátartozóikat abban, hogy hozzáférjenek a nevelésükhöz, egészségügyi ellátásukhoz, foglalkoztathatóságuk javításához szükséges lehetőségekhez. Az Egyesület támogatja a családokat és a szakembereket abban, hogy a halmozottan sérültek fejlesztésére irányuló együttműködésük akadályai elháruljanak. Az Egyesület törekszik a halmozottan sérült személyek és hozzátartozóik pihenésének, aktív szabadidős  tevékenységeinek támogatására.

Gyermekvédelem 1997.évi XXXI. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2. §

Ennek keretében az Egyesület információs, tanácsadó és képzési programokat, kezdeményezéseket valósít meg annak érdekében, hogy a halmozottan sérült gyermekek érdekei maradéktalanul érvényesülhessenek mind a nevelés, mind pedig az általuk igénybe vett egyéb szolgáltatások, ellátások során.

Esélyegyenlőség biztosítása 2003. évi CXXV. törvényaz egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról31. § (1)

Ennek keretében az Egyesület igyekszik információs, tanácsadói és egyéb szakmai segítséget nyújtani a halmozottan sérült személyek lakóhelyén működő  önkormányzatok és intézmények számára ahhoz, hogy a nevelés, foglalkoztatás, az egészségügyi és szociális területén, valamint a közszolgáltatások elérése kapcsán tett esélyegyenlőségi intézkedéseik megalapozottabbak legyenek, illetve elérjenek a halmozottan sérültekhez is.

Családvédelem 2011. évi CCXI. törvénya családok védelméről1-6 §

Ennek keretében az Egyesület tagjainak, támogatóinak és segítőinek szolidaritására építve anyagilag és szakmailag is támogatni igyekszik a halmozottan sérülteket gondozó családokat. Az Egyesület törekszik arra, hogy a halmozottan sérült személyt vagy személyeket gondozó családok megkapják azt a pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, gondozási és egyéb segítséget, amely lehetővé teszi számukra a család épségének megőrzését, a sikeres és boldog életpálya megalapozását és megélését. 

III. Az Egyesület tagjai

1. Az egyesület tagjává olyan természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet válhat, akit/amit két már Egyesületi tag írásban ajánl és:

–        nyilatkozik a belépési szándékról

–        elfogadja az egyesület céljait

2. A tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége kétharmados többséggel dönt.
3. A tagsági viszony létrejön az Egyesület Elnökségének pozitív döntésének napjával. Az új tagsági viszony létrejöttéről az Elnökség a soron következő Közgyűlésen a tagságot tájékoztatja.
4. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. A tagok nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét a tagnyilvántartás tartalmazza

5. Különleges jogállású tagság

5.1. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akit két már Egyesületi tag írásban ajánl, és aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. A pártoló tagnak tagdíjfizetési kötelezettsége nincs, azonban anyagi jellegű felajánlást tehet, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

5.2. Tiszteletbeli tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, aki egyetért az Egyesület céljaival. A tiszteletbeli tag felvételéről a közgyűlés dönthet. A tiszteletbeli tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. A tiszteletbeli tagnak tagdíjfizetési kötelezettsége nincs, azonban anyagi jellegű felajánlást tehet.

6. A tagsági viszony megszűnése

6.1. A tagsági jogviszony megszűnik

1. a) a tag kilépésével;
2. b) a tag tagnyilvántartásból való törlésével.
3. c) a tag kizárásával;
4. d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

6.2. A tag tagsági jogviszonyát az Elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági viszony a lemondásról szóló nyilatkozat Egyesület általi átvételének napján szűnik meg.

6.3. A tagot a tagnyilvántartásból az Egyesület tagjai közül tagdíjhátralék miatt akkor kell törölni, ha az Elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el.  A tagdíjhátralék megfizetésére történő felhívásban az Elnökség nem szabhat meg 30 napnál rövidebb határidőt. A felhívásban a tagot kifejezetten figyelmeztetni kell a tagdíjhátralék meg nem fizetésének lehetséges jogkövetkezményére.

6.4. Az Elnökség törlést elrendelő határozatát az Elnökségnek közölnie kell a taggal

6.5. Ha a tagdíj meg nem fizetése miatt a tagot az Egyesület tagjai közül törlik, tagsága az Egyesületben megszűnik.

6.6.  A tagság megszűnik, ha a tagot a Közgyűlés az Egyesületből kizárja

6.7. A tagot az Egyesületből ki lehet zárni, ha:

6.7.1..az alapszabály rendelkezéseitvagy a Közgyűlési és az Elnökség határozatait súlyosan megsérti vagy ismételten sértő magatartást tanúsít vagy

6.7.2.  az Egyesület érdekeit sértő magatartást tanúsít

6.8. a tagot az Egyesületből kizárni csak az III./7. szakaszban meghatározott a tisztességes eljárást biztosító szabályok szerint lehet.

7.  Tag kizárása és  tiszteletbeli és pártoló tag cím megvonása

7.1.  A 6.7.1 – 6.7.2. pontok szerinti esetekben  a Közgyűlés a tagot minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével az Egyesületből kizárhatja.

7.2. Tag kizárására az ok megjelölésével bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv javaslatot tehet az Elnökségnek, amely a 7.3. pontban rögzített szabályok szerint köteles eljárni. Az Elnökség az eljárás elindításáról tájékoztatni köteles a Közgyűlést.

7.3. A tag kizárására vonatkozó javaslat átvételét követő 15 napon belül az Elnökség igazolható módon, írásban felhívja a tagot az esetleges kizárását eredményező ok megszüntetésére, illetve az enyhítő vagy mentő körülményeket tartalmazó védekezésének írásban történő előterjesztésére. A felhívás nem szabhat meg 30  napnál rövidebb határidőt a kizárást eredményező ok megszümntetésére, illetve a védekezés  Elnökség irányában történő előterjesztésére. Az Elnökség a tag védekezésésének átvételét, vagy a határidő eredménytelen elteltét követően terjeszti az Elnökség a kizárásra vonatkozó határozati javaslatot a Közgyűlés elé.

7.4. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről (a határozat bírósági felülvizsgálatának lehetőségéről) való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

7.5. A tiszteletbeli és pártoló tag cím visszavonása esetén a tag kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

8. A tagok jogai

8.1. A tag joga, hogy:

8.1.1. részt vegyen az Egyesület tevékenységében

8.1.2. részt vehessen és szavazhasson a Közgyűlésben

8.1.3. ha a jogszabályban foglalt feltételeknek eleget tesz – az Egyesület bármely tisztségére megválaszthassák

8.1.4. a Közgyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tegyen

8.1.5. a Közgyűlésen felszólaljon

8.1.6. jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait

8.1.7. az Elnökség ülésén jelen lehet

8.1.8  az Elnökség ülésén a napirendi pontok vonatkozásában felszólalhat

8.2. A természetes személy tag tagsági jogait személyesen, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tag a képviselőjén keresztül gyakorolhatja.

9. A tagok kötelezettségei

9.1. Az Egyesület tagja köteles tagdíjat fizetni.

9.1.1. A tag a Közgyűlés által határozatban megállapított éves tagdíjat az Egyesület Elnökének vagy az Egyesület bankszámlájára köteles befizetni legkésőbb a Közgyűlés által meghatározott időpontig.

9.2. az Egyesület tagja köteles betartani az alapszabály rendelkezéseit

9.3 az Egyesület tagja köteles betartani a Közgyűlés határozatait

9.4 az Egyesület tagja köteles betartani az Elnökség határozatait

9.5. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét

10. A pártoló és tiszteletbeli tag jogai és kötelességei

10.1. A pártoló és a tiszteletbeli tagság az Egyesületben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a pártoló és tiszteletbeli tagokat tanácskozási jog illeti meg az Egyesület Közgyűlésén, ennek gyakorlása során javaslatokat és indítványokat tehetnek, továbbá felszólalással élhetnek.

IV. Az Egyesület szervezete

1. Az Egyesület döntéshozó szerve

1.1. Az Egyesület legfőbb, döntéshozó szerve az Egyesület tagjaiból álló Közgyűlés

1.2. A Kögyűlés hatáskörébe tartozik:

1. a) az alapszabály elfogadása és módosítása;
2. b) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
3. c) a vezető tisztségviselő (Elnök, Alelnök, Titkár), megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
4. d) a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
5. e) az éves költségvetés elfogadása;
6. f) döntés az Ectv.29§ (3) bekezdés által meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról
7. g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
8. h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelő Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
9. i) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a Felügyelő Bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
10. j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
11. k) a végelszámoló kijelölése.
12. l) a tagdíj összegének és esedékességének megállapítása
13. m) az elnökség beszámolójának elfogadása
14. n) az Egyesület nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal kapcsolatos egy évnél hosszabb, illetve határozatlan idejű szerződéskötésre vonatkozó döntés

2. A Közgyűlés ügyrendje

2.1. A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni

2.2. A Közgyűlést az Elnök hívja össze igazolható módon, a tagok részére postai vagy elektronikus levelezés útján küldött meghívóval. Kivételt képez ez alól a tag kizárásáról, tiszteletbeli vagy pártoló tag cím visszavonásáról döntő Közgyűlés ülése, melyet az Elnökség hív össze.

2.3. A meghívónak tartalmaznia kell:

• az Egyesület nevét és székhelyét;
• a Közgyűlés helyét. A Közgyűlés ülése az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívható össze..
• idejét;
• a napirendet. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák;
• a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt Közgyűlés helyét és idejét. valamint a tagok figyelmeztetését a távolmaradás jogkövetkezményeire.

2.4. A meghívót a Közgyűlés kezdő napját 7 (hét)nappal megelőzően kell a tagoknak megküldeni

2.5. A tagok és az Egyesület szervei a meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül a Közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

2.6. A napirend kiegészítésének tárgyában a Közgyűlést összehívó Elnök, vagy – ha a Közgyűlés összehívását az ügyvezető szerv kezdeményezi, akkor – az Elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

2.7. a Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az Egyesület tagjainak legalább 33%-a  az ok és a cél megjelölésével kéri

2.8. A Közgyűlést össze kell hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

1. a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
2. b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
3. c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az a), b), c) pontok alapján összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

2.9. A Közgyűlés ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható.  SKYPE technikával, videokonferencia keretében, MSN technikával, vagy más technikával, amely lehetővé teszi a tag azonosítását, a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Elnök aláírásával hitelesít.

2.10. a Közgyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a Közgyűlés meghívójában szerepel kivételt képez ez alól, ha az Elnökség, az Elnök illetve a Közgyűlés a 2.5-2.6 pontok szerint napirend kiegészítése mellett dönt.

2.11.A Közgyűlés ülései nyilvánosak. Zárt ülés elrendeléséről, vagy napirendi pont zárt tárgyalásáról kizárólag a személyiségi jogok védelmében, adatvédelmi vagy egyéb jogszabályban rögzített okból a levezető elnök jogosult dönteni.

3. A Közgyűlés határozatképessége, általános döntési rendje

3.1. A Közgyűlés ülése akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz.

3.2. Ha Közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

3.3 A Közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

3.4. A Közgyűlés ülésén levezető elnököt, szavazatszámláló bizottságot, jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot választ.

3.5. A Közgyűlés ülésének határozatképessége és általános döntési rendje tekintetében az „V. Az Egyesület szervei határozathozatalának általános rendje” fejezet rendelkezéseit kell értelemszerűen követni.

4. Különös szabályok a Közgyűlés határozatképessége és döntési rendje tekintetében

4.1. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

4.2. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről, szétválásáról, átalakulásáról szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

4.3. az Elnökség valamely tagjának visszahívásáról a tagok legalább 33%-ának indítványára határozhat a Közgyűlés, ha az Elnökség tagja az Egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat.

4.3.1 Az Elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell határozni.

4.3.2. Az Elnökség valamely tagjának visszahívásához az összes tag több mint felének erre irányuló egybehangzó szavazata szükséges

4.4. Tag kizárásáról minősített többségi határozattal, a jelenlévő tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével határozhat a Közgyűlés.

4.5. A tiszteletbeli és pártoló tag cím megvonásáról minősített többségi határozattal, a jelenlévő tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével határozhat a Közgyűlés.

412.6. A tagok 20%-ának indítványára a Közgyűlés írásban, titkosan szavaz

4.7. a Közgyűlés a 12.2. ponttól eltérően titkosan, írásbeli szavazással dönt:

1. a) az Elnökség tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról
2. b) a Felügyelő Bizottság megválasztásáról és visszahívásáról
3. c) tiszteletbeli és pártoló tag cím odaítéléséről, visszavonásáról

5. Megismételt Közgyűlés

5.1. Megismételt Közgyűlést akkor lehet tartani, ha a Közgyűlés nem határozatképes

5.2. A megismételt Közgyűlésen kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg

5.3. A megismételt Közgyűlés a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a meghívó tartalmazza a megismételt Közgyűlés időpontját és helyét, valamint a tagok figyelmeztetését a távolmaradás lehetséges jogkövetkezményére. 

5.4. A megismételt Közgyűlést az eredeti közgyűlési meghívóban az eredeti Közgyűlés napjára lehet összehívni. Ettől a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy eltérhet, de ha új napot jelöl meg a megismételt Közgyűlés megtartására, akkor ismételt meghívót kell valamennyi tagnak küldenie, amelynek szintén tartalmaznia kell a távolmaradás esetleges jogkövetkezményeit is.  

5.5. A megismételt Közgyűlésen csak akkor lehet dönteni:

1. a) az Egyesület más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról, feloszlásáról
2. b) valamint elnökségi tag visszahívásáról,
3. c) tag kizárásáról, tiszteletbeli és pártoló tag cím megvonásáról,

ha azon a tagok fele, illetve az adott ügyben történő határozat meghozatalához szükséges tag részt vesz:

6. Az Egyesület ügyvezető szerve

6.1. Az Egyesület ügyvezető szerve a 3 tagból álló Elnökség.

6.2. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés saját tagjai közül 5 évre választja.

6.3. Elnökségi taggá az választható, aki a törvényben előírt feltételeket teljesíti, és nem esik kizáró ok alá(Ptk. 3:22. §)

6.4. Az Elnökség tagjai,az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői:

6.4.1. a Közgyűlés által választott Elnök

6.4.2. a Közgyűlés által választott Alelnök

6.4.3. a Közgyűlés által választott Titkár

7. Az elnökségi tagság megszűnik:

7.1. Az egyesületi tagság megszűnésével

7.2 A tisztségről való lemondással

7.2.1. a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni az Elnökséggel

7.2.2 Az elnökségi tag lemondása hatályosul, amikor az elnökségi tag személyének változását a bíróság – az Egyesület erre irányuló kérelme alapján – nyilvántartásba veszi.

7.3. visszahívással

7.4. a határozott idő lejártával

7.5. törvényben meghatározott összeférhetetlenségi vagy kizáró ok bekövetkezése esetén

7.6. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

7.7.a Közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni, hogy gondoskodjon az Elnökség 3 fős létszámának helyreállításáról.

7.8. ha az Elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága – annak lejártát megelőzően – megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól

8. Az Elnökség feladatai

8.1. az Elnökség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a Közgyűlés vagy az Elnök hatáskörébe.

8.2. Az Elnökség jogkörébe tartozik:

1. a) az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
2. b) az Elnök utasítása a Közgyűlés összehívására, illetve az alapszabályban meghatározott esetekben (/ 7.3. és  IV./2.8. pontok) a Közgyűlés összehívása.
3. c) részvétel a Közgyűlésen, és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
4. d) a működőképesség fenntartása, az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata, és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele.
5. e) a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.
6. f) a rendes és a pártoló tag felvételéről való döntés.
7. g) az Egyesület tagdíjának mértékére, teljesítésének határidejére vonatkozó javaslat megfogalmazása és a Közgyűlés elé terjesztése
8. h) az ügyrend elfogadása
9. i) az etikai szabályok elfogadása
10. j) a jogszabály által előírt vagy a működés során szükségessé váló belső szabályzatok kialakítása és Közgyűlés elé terjesztése
11. k) Az Egyesület nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos egy évnél rövidebb időre szóló szerződés megkötéséről szóló döntés.

9. Az Elnökség ügyrendje

9.1.Az Elnökséget bármikor, de legalább félévente egyszer össze kell hívni,

9.2 Az Elnöknek össze kell hívnia az Elnökséget, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely az Elnökség hatáskörébe tartozik

9.3. Az Elnökséget az Elnök hívja össze igazolható módon, az Elnökségi tagok részérepostai vagy elektronikus levelezés útján küldött meghívóval.

9.4. A meghívónak tartalmaznia kell

• az Elnökség ülésének helyét,
• idejét,
• a napirendet. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy az Elnökség tagjai a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák

9.5. A meghívót az Elnökség ülésének dátumát 7 (hét) nappal megelőzően kell az Elnökségi tagoknak megküldeni.

9.6. Biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően az Elnökség tagjai az ülés napirendi pontjára javaslatot tehessenek.Az Elnökség tagjai indoklással az Elnökség ülésén is kérhetik a napirend kiegészítését. Ebben az esetben a napirend kiegészítéséről egyszerű szótöbbséggel határozhat az Elnökség.   

9.7. az Elnökség ülését össze kell hívni, ha ezt bármelyik Elnökségi tag, vagy az Egyesület bármely szerve az ok és a cél megjelölésével kéri.

9.8. Az Elnökség ülései nyilvánosak.Zárt ülés elrendeléséről, vagy napirendi pont zárt tárgyalásáról kizárólag a személyiségi jogok védelmében, adatvédelmi vagy egyéb jogszabályban rögzített okból a levezető elnök jogosult dönteni.

10. Az Elnökség határozatképessége, általános döntési rendje

10.1. Az Elnökség határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz

10.2. az Elnökség határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza

10.3. az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet vezet

10.4. a jegyzőkönyvet az elnökségi tagok írják alá

10.5. az Elnökség ülésének határozatképessége és döntési rendje tekintetében az „V. Az Egyesület szervei határozathozatalának általános rendje” fejezet rendelkezéseit kell értelemszerűen követni.

11.  Felügyelő Bizottság

Az Egyesület az Elnökségtől elkülönült Felügyelő Bizottságot hoz létre, amennyiben az alábbi feltételek bármelyike teljesül:

–          a tagok száma meghaladja a 100 főt

–          a tagok között a nem természetes személyek száma meghaladja az összes taglétszám felét

–          az Egyesület éves bevétele meghaladja az 50 millió forintot.

V. Az Egyesület szervei határozathozatalának általános rendje

1. A Közgyűlés valamennyi szerve a jelenlévő, az adott szerv vonatkozásában szavazásra jogosult tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hoz határozatot.
2. Az Egyesület szerveinek határozathozatalában nem vehet részt az a tag, vagy tisztségviselő, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
3. a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
4. b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében, a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

3. Az Egyesület szerveinek ülésén a határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
4. Ha egy tag az Egyesület szerveinek határozathozatala során valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
5. az Egyesület valamennyi szerve üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

• Az Egyesület nevét és székhelyét
• a szerv megnevezését, melyen ülésén a jegyzőkönyv készült;
• a szerv ülésének időpontját;
• a szerv ülésén résztvevőket (Közgyűlés esetén az arra való utalást, hogy a jelenléti íven szereplők jelentek meg);
• a tárgyalt napirendi pontokat;
• a határozatképesség vizsgálatát és annak megállapítását;
• a napirendi pont kapcsán elhangzott vélemények lényegének szerepeltetését;
• a határozathozatal módját;
• a szavazás eredményét;
• a határozat egyedi jelölését és pontos szövegét;

6. a jegyzőkönyvet Közgyűlés esetén a levezető elnök és az Egyesület két erre megválasztott tagja, más egyesületi szerv ülésének esetén az adott szerv tagjai írják alá.
7. Az Egyesület szervei döntéseiket határozatba foglalják
8. Az Egyesület szervei határozatait a Határozatok Tárában kell nyilván tartani.  A Határozatok Tára oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.
9. A határozatokról a tagokat és az érintetteket elektronikus levelezés, ha ez nem lehetséges, akkor postai úton kell értesíteni.
10. Az Egyesület szervei által hozott határozatokba, az Egyesület működése kapcsán keletkezett iratokba – az Elnökkel való előzetes időpont egyeztetés után – bárki betekinthet az Egyesület székhelyén. A nagyobb közönséget érintő határozatokat az Egyesület honlapján keresztül nyilvánosságra kerülnek. A betekinthetőség jogának biztosítása során a személyiségi és adatvédelmi jogok nem sérülhetnek. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az Egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti az Egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására.

VI. Az Egyesület tisztségviselői

1. Az Egyesület első vezető tisztségviselője: Elnök

1.1. Az Elnök az Egyesület önálló képviseletre és az Alapszabályban vagy jogszabályban ráruházott jogkörökben döntésre is jogosult első vezető tisztségviselője.

1.2. Az Elnököt saját tagjai közül a Közgyűlés 5 éves időtartamra választja.

1.3. az Elnök feladatai

1. a) Elnökséget bármikor, de legalább félévente egyszer össze kell hívnia, az összehívás
2. b) képviseli az Egyesületet
3. c) kezeli az Egyesület pénzeszközeit, ennek keretében az Egyesület titkárával együttesen utalványozási jogkört gyakorol
4. d) kezeli az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait
5. e) vezeti az Egyesület tagnyilvántartását
6. f) vezeti a határozatok tárát vagy őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet
7. g) az Egyesület napi ügyeinek vitele, a nem a Közgyűlés és az Elnökség hatáskörébe nem tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
8. h) a beszámolók, különösen azEctv. által előírt éves beszámoló és közhasznúsági melléklet előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
9. i) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
10. j) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
11. k) a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
12. l) az ügyvezető szerv által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
13. m) a tagság nyilvántartása;
14. n) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
15. o) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
16. p) a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett,
17. q) az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
18. r) a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése, az iratbetekintés és a beszámoló letétbehelyzésének, közzétételének biztosítása

1.4. Az Elnöknek az intézkedéseit a Közgyűlés vagy az Elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az Egyesület érdekeivel összhangban

1.5. Ha az Elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az Elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja

2. Titkár

2.1. Az Egyesület Titkára az Elnök irányításával szervezi és intézi az Egyesület ügyeit, gondoskodik az elnökségi ülések rendszeres megtartásáról.

3. Alelnök

3.1. Az Elnököt az alelnök helyettesíti. Helyettesítés esetén az Alelnök az Egyesület tagjai és szervei irányában teljes joggal gyakorolja az elnök jogait. Az Alelnök a helyettesítés esetén is a VII./2.  rendelkezése szerint látja el az Egyesület képviseletét.

VII. Az Egyesület képviselete

1. az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli
2. az Egyesületet képviseletére az Alelnök és a Titkár együttesen jogosult
3. Az Egyesület Elnök egyes speciális felkészültséget igénylő, vagy jogszabályok által szabályozott esetekben felhatalmazhatja az Egyesület tagját a szervezet képviseletére. E képviselet nem terjed ki az alapszabályban vagy jogszabályban a Közgyűlés, az Elnökség vagy a megválasztott tisztségviselőkre ruházott döntési jogkörök gyakorlására.

VIII. Az Egyesület vagyona, gazdálkodása

1. Az Egyesület a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik,

.2. Egyesület nem alapítható és nem működethető elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására. Az Egyesület célja megvalósítása érdekében nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet.

3 Az Egyesület tagdíjának mértékét az Elnökség javaslatára a Közgyűlés határozza meg

4. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
5. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, a tagok részére nyereséget nem juttathat. Az Egyesületnek a gazdálkodása során elért eredményét a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységére kell fordítania.
6. Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
7. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
8. Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.
9. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez cél szerinti tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
10. A befektetési tevékenységet végző szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet az Elnökség – ha ilyen létrejön a Felügyelő Bizottság véleményének kikérését követően – fogad el.
11. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Melynek bevételei és kiadásai azEctv. 19. § (1)-(2.) szerinti tételekből állnak.
12. Az Egyesület könyvvezetése, adózása, beszámolása tekintetében az Ectv. és egyéb az Egyesületekre vonatkozó jogszabályok szerint jár el.
13. Az Egyesület az Ectv.. szerint meghatározott beszámolóját és közhasznúsági mellékletét az elnök készíti el, s azt a közgyűlés fogadja el
14. Az Egyesület köteles beszámolóját és közhasznúsági mellékletét az Ectv. szerint meghatározott módon letétbe helyezni, így elősegítve a beszámoló és a közhasznúsági melléklet közzétételét is.
15. Az Egyesület saját honlapján (ha ilyet létrehoz) legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja a beszámoló és a közhasznúsági melléklet folyamatos megtekinthetőségét
16. A Egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.
17. A Egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

IX. Az Egyesület megszűnése

1. Az Egyesület megszűnik, ha:

1.1. az Egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),

1.2. a Közgyűlés feloszlásáról határoz,

1.3. a Bíróság feloszlatja,

1.4. a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,

1.5. a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik.

2. A legfőbb szerv nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a Bíróság megállapította.
3. Az Egyesület megszűnése esetén a Ptk. jogi személyek és az egyesületek megszűnésére vonatkozó, valamint azEctvmegszűnésre, a civil szervezetek végelszámolása, kényszer-végelszámolása és egyszerűsített törlési eljárására vonatkozó rendelkezéseit kell követni.

X. Egyéb rendelkezések

1. az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt
2. Az Egyesület létrejöttéhez, a jogi személyiség elnyeréséhez, a közhasznúsági jogállás megszerzéséhez az Egyesület székhelye szerint illetékes Törvényszék nyilvántartásba vétele szükséges
3. az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és az Ectv. rendelkezései irányadók, annak keretei között a Közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat

XI. Vegyes és záró rendelkezések

Ezt az alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2014.december 14.én fogadta el.

Későbbi ismertetett módosításaival a tagok többsége egyetért.